2014. június 23-27. között voltunk Cserépváralján alsósokkal táborozni.

Az idő kedvezett a cserépváraljai táborozáshoz, igazi kirándulásra alkalmas, borongós, napos időt fogtunk ki. Már az első nap volt egy meglepetés. A Felső-szoros megmászása után Dávid Zoli bácsi (polgármester) egy nyitott, utánfutós kocsival jött elénk, s a fák között alig győztük kapkodni a fejünket a becsapódó gallyak miatt, s ahogy a torkunkból kifért, úgy kiáltoztunk!

Kedden „csak” a barlanglakásokat, tájházakat, várromot, kaptárköveket tekintettük meg, ez is igen hosszú gyaloglás volt. Szerdán Bogács és Szomolya felé vettük az irányt és a visszaúton hála Istennek, ismét jött elénk a nyitott kocsi.

A csütörtök volt csak az igazi megmérettetés! Cserépfalu felé vitt lábunk, ott a Millennium kilátóból gyönyörű látvány tárult elénk. Folytattuk utunkat Subalyuk felé, majd egy hosszú, fárasztó út után sokára – három óra után – értünk vissza Cserépváraljára. Nem maradt el az esti éneklős, viccmesélős tábortűz sem.

Pénteken már csak benn, a tábor területén játszottunk, versenyeztünk. Szerencsére hatalmas terület állt rendelkezésünkre, ahol rengeteg állat volt; lehetett tehenet fejni, sajtot készíteni, halastóban „keresgélni”, s focizni…

Minden nap tartogatottszámunkra meglepetést is, fagyit, jégkrémet, üdítőt, sütit. Köszönet a finom ételekért Rozi nagymammának, Manci néninek, Líviának és Zoli bácsinak!

Többen haza sem akartak jönni, olyan jól érezték magukat, ott, a túratáborban.

Katika néni, Marika néni és a két Erzsike néni