Könyvtártörténet, a könyvtár részei, a könyv

Tananyag: letölthető

Kiegészítések:

A legrégebbi agyagtábla-könyvtár az Észak-szíriai Ebla városában jött létre Kr. e. 2500–2250 között. Királyi levéltár, könyvtár volt. 16000 agyagtáblát találtak benne a régészek, ezek közül 5-6000 agyagtábla épen megmaradt. A táblákon található szavak 80%-a sumér, 20%-a eblai eredetű. Az eblai könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-ot pedig tudományos anyag.

Az Alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára. Az I. e. 3. században hozták létre az egyiptomi Alexandria városában. A könyvtár létrehozójának a hellén származású I. Ptolemaiosz egyiptomi fáraót tartják. A könyvtárban főként görög nyelvű tekercseket őriztek. Más népek vallásos szövegei, meséi is megtalálhatóak voltak, de rendszerint ezeket is lefordították görögre. A katalógus szerint 400 000 olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és 90 000 olyan tekercs, amely kizárólag egy művet tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még 42 000-et tartottak számon, a Szerapeumban. Marcus Antonius Kleopátrával való esküvője alkalmából, 200 000 pergament ajándékozott a Könyvtárnak. Ezek a könyvek a pergamoni könyvtárból származtak.

A Bibliotheca Corviniana Mátyás halála után, a török hódoltság idején szétszóródott a világban. A gyűjtemény megmaradt darabjai ma a világ mintegy 50 könyvtárában vannak. A bizonyítottan hiteles corvinák száma 216, a magyarországi gyűjteményekben 53 corvinát őriznek, 35-öt az Országos Széchényi Könyvtárban.