A Határtalanul! pályázat keretében 2019. április 3-tól 8-ig a Szent István Katolikus Általános Iskola 7.osztályos tanulóinak lehetőségük nyílt arra, hogy eljussanak Erdélybe. Egy hét alatt sok-sok új élménnyel gazdagodva tértek haza.

Hazaérve beszámoltak élményeikről, tapasztalataikról.

Minden gyerek nagyon izgatottan várta a kirándulást. Szerdán reggel 6 órakor indultunk Mezőkövesdről. Sok buszozás után megérkeztünk Nagyváradra. Itt megtekintettük a Szent László Székesegyházat, és láttuk Szent László hermáját is. A nagyváradi vár körbesétálása után folytattuk utunkat Kolozsvár felé. Útközben a busszal egy kis probléma adódott, ezért Bánffyhunyadon várakoztunk pár órát. Amíg a buszt szerelték a sofőrök, addig városnézéssel töltöttük az időt. Háromórányi javítás után elgurultunk Kalotaszentkirályra, az első szálláshelyünkre. Itt családoknál töltöttük az éjszakát.

A második nap reggelén korán indultunk Kolozsvárra. A Házsongárdi temetőben megkoszorúztuk Dsida Jenő sírját, megnéztük a Mátyás-szobrot és Mátyás király szülőházát. A Szent Mihály-templomot felújítás miatt csak kívülről láthattuk. A városban tett rövid séta után elindultunk megnézni a tordai sóbányát. Lépcsők vezetnek le a bányába, de lifttel is lehet közlekedni. Felszálltunk az óriáskerékre, de csónakázni sajnos nem tudtunk.

Utunkat Segesvár felé vettük. Itt Petőfi Sándor emlékművét, Székelyudvarhelyen a Vasszékelyt koszorúztuk meg, és körbejártuk a Magyarok Történelmi Emlékparkját is. Estére értünk Csíkrákosra, ahol a Cserekert Fogadóban vacsoráztunk. A finom ételek elfogyasztása után elfoglaltuk a szálláshelyünket. Minden este kaptunk egy kis szabadidőt, amit magunkra fordíthattunk. Ilyenkor kimentünk az udvarra játszani, beszélgetni.

A harmadik napon a reggeli után elsétáltunk a Cserei Mihály testvériskolába. Itt megismerkedtünk az ott tanuló gyerekekkel és a tanárokkal. Átadtuk a kézzel készített matyó hímzéses ajándékainkat. A Közösségi Házban előadott énekes műsorunk nagy sikert aratott. Ezután a lányok és a fiúk az iskola udvarán focimeccset játszottak, aminek az eredménye döntetlen lett.

Délután elindultuk a Békás-szoros és Gyilkos-tó felé. Gyönyörű látvány tárult elénk. A tó teteje-meglepetten láttuk- be volt fagyva. Itt kaptunk egy kis szabadidőt, amit vásárlással, pihenéssel töltöttünk. Ezt a napot a gyimesbükki ezeréves határ koszorúzásával zártuk. Itt ért véget az ország, melyet István Mária kegyeibe ajánlott.

Ezután a hosszú nap után jöhetett a finom vacsora és a jól megérdemelt pihenés.

A negyedik napon a csíkszentdomonkosi Márton Áron Múzeumba jártunk, ahol egy idősebb hölgy érdekes előadást tartott Márton Áron püspök életéről.

Utunkat Csíksomlyó felé vettük. A csíksomlyói kegytemplomban imádkoztunk. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része, amit a törökök nyolc pár ökörrel sem tudtak elmozdítani a helyéről. A hegynyeregbe való feljutás elég fárasztó volt. Fent egy kicsit pihentünk, majd lefelé haladva elimádkoztuk a rózsafüzért. A csíkszeredai Makovecz Imre tervezte Millenniumi templom mindenki tetszését elnyerte.

Az ötödik nap reggelén Vízi János atya tartott misét, a gyönyörű állapotban megmaradt csíkrákosi templomban.

Ezután a Madarasi – Hargitához, Erdély legmagasabb hegycsúcsához buszoztunk. A hegy lábánál még jó idő volt, de mire traktorral felértünk, már mindenki sapkát, kesztyűt húzott. Gyönyörű volt a kilátás. A csúcsig nem mentünk fel, mert térdig ért a hó, de így is jól szórakoztunk. Az szabadidőt hógolyózással töltöttük.

Az utolsó napon Szovátára látogattunk el a Szent József Gyermekotthonba. Átadtuk az adományokat, körbejártuk a gyermekotthont, fociztunk az ott élő gyerekekkel. Utolsó megállónk Korondon volt, ahol mindenki kedvére vásárolhatott. Innen már hazafelé vettük utunkat, s késő este fáradtan értünk haza.

Nagyon örülünk, hogy eljuthattunk Erdélybe. Sok élménnyel gazdagodtunk és sok barátot szereztünk. Köszönjük a tanárainknak, hogy elkísértek minket.

Molnár Katalin, Szilágyi Berill, Megyesi Bálint, Kardos Zsófia, Sipeki László